NEMZETKÖZI KERESŐ
 

CSENG.HU
 

Melyik fülem cseng?
  

Biztosan sokatok hallotta már ezt a kérdést: Melyik fülem cseng? Amennyiben a válasszal az illető beletrafál - tehát azt mondja, hogy jobb és tényleg az -, akkor a válaszadó hall előbb jó hírt, ha nem találja el, akkor az, akinek cseng a füle. Buta kis játék, de én mindig szórakozom vele, ha zúg valamelyik fülem. Szerencsére ez a fülzúgás nem állandó, alkalmanként, néhány másodpercig tart csupán, de egy új kísérlet kapcsán rátaláltam egy betegségre, amely a tinnitus.
 

Mi ez? Tinnitus

A latin elnevezés jelentése csörgés vagy csengés, s azt a jelenséget nevezi így az orvostudomány, amikor az ember olyan hangot hall a fülében, esetleg a fejében, ami nem külső hang-, zajforrásból ered. Ez lehet alkalomszerű, de állandó fülzúgás is, ami borzasztóan őrjítő, ha belegondolunk. A hang típusa lehet kattogó, dübörgő, sípoló, sistergő, morajlásszerű és egészen halk, de elviselhetetlenül hangos is. Amikor amúgy is nagy a zaj a fülzúgással küzdő körül, akkor egészen elviselhető. Sajnos - vagy szerencsére - vannak nyugodt, csendes pillanatai is az életnek, így a tartós fülzúgás sokszor dominánssá válik a mindennapokban, zavarva a koncentrációs képességet, és ellehetetleníti a mindennapokat. Létezik objektív fülzúgás és persze szubjektív is. Amikor a hang valóban létrejön a fejben, akkor sztetoszkóppal lehet hallani, ami számomra elég elképzelhetetlen, viszont tény, hogy vannak olyan speciális elváltozások, amelyek előidézhetnek hangot a fejben, ami kihallatszik. Ilyen elváltozások létrejöhetnek a nyaki verőerekben, esetleg az izmokban, amelyek túlreagálnak a szájpadláson, a középfülben. A fülzúgástól szenvedőknek a legritkább esetben az anatómiai elváltozások okozzák a panaszt, így érdemes inkább a szubjektív fülzúgással foglalkozni. A leggyakoribb, ha a fülzúgás nem hallatszik ki, és semmilyen eszközzel nem mérhető, így nem is egyszerű kideríteni az okát. A legegyszerűbb fülbetegségektől a gyógyszermellékhatásokon át egészen a neurózisig bármi okozhatja, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, a diabéteszt, addikciót - a kávé, a cigi, a drog... rossz, értem?! -, szóval rengeteg mindent. Szerencsére ezek a lehetséges okok mind-mind ellenőrizhetőek, javíthatóak, gyógyíthatóak. 


Holisztikus
 

Mindenképpen a beteg teljes testét, lelkét és szellemét kell vizsgálni ahhoz, hogy sikeresen el lehessen bánni a tinnitusszal. Az adatok szerint azoknak, akiknél fennáll a fülzúgás, közel hét százalék olyan súlyosan szenved ettől, hogy elkerülhetetlen az orvosi és a pszichiátriai kezelés, tehát egy komplex terápiára van szükségük. A legtöbb esetben - hatvan százalékban - valamiféle halláscsökkenés kísérő jelensége a csengés, és megközelítően negyven százalékban kóros hangosságérzet áll fent. Az viszont nagyon fontos tény, hogy a fülzúgás csak kísérő tünet, tehát nem kór. A legújabb kutatások szerint - nem britek, hanem vesztfáliaiak - zeneterápiával nagyban csökkenthető a fülzúgás. A német egyetem tudósai egy éven át tartó kísérletbe kezdtek, aminek során a fülzúgástól szenvedő betegek kedvenc zenéit hallgattatták velük, azt az egy hangot kivéve, amelyik már amúgy is benne volt a fejükben. A betegek a módosított zene hallgatása során a saját zajuk halkulását tapasztalták meg. Akár csak a pszichoterápia, ez is csak kiegészítő kezelés, viszont az mindenképpen jó hír, hogy léteznek enyhítő terápiák.
 

Teszteld!
 

Dugd be a füledet, füldugóval! Hallasz valamit? Ha igen, akkor ezen a skálán be tudod azonosítani, ha nem, akkor rendben van a füled! Amennyiben érzékelsz valami zavaró hangot - sanszos, hogy már ezelőtt a teszt előtt is hallottad -, akkor sok-sok időt kell ráfordítanod a gyógyulásodra: a fül-orr-gégésztől indulva el kell jutnod a pszichiátriáig, nem lesz egyszerű, de fontos a holisztikus szemlélet, semmi sincs véletlenül. Forrás: cotcot.hu

 

Csengőhang

A csengőhang telefonkészülékeken használt figyelemfelkeltő hangjelzés. Bejövő híváskor szólal meg, így értesítve a hívandó felet a hívás fogadására.

Eredetileg valóban csengő szólalt meg a telefonban, nevét innen kapta. Az elektronikus készülékek elterjedésével azonban berregők (buzzer) vették át a helyüket. Mivel ezek egy mini hangszórón keresztül adnak hangot, hamar elterjedtek az egyszerű dallamokat játszó modulok.

Mobiltelefon-csengőhang

Az első mobiltelefonok még egységes csengőhanggal rendelkeztek, mivel használatuk ritka volt. Elterjedésükkel azonban szükségessé vált, hogy különböző, akár egyéni jelzőhanggal szólaljanak meg, a félreértések elkerülése érdekében. Egy időben elterjedt a csengőhangszerkesztők használata, ám ezeket a készülékekbe építtett zenelejátszó-egységek egyre inkább kiszorítják.

Mobiltelefonokon több alakját találjuk meg:

  • egyszólamú;
  • többszólamú (polifónikus). A MIDI technológiával eredetileg 43 hanghatást variálva egyszerre 4-et volt képes megszólaltatni, de a végén már 64 szólamú megoldások is felbukkantak.
  • valós hangzású (true tone). Itt gyakorlatilag tetszőleges hanghatás visszadható, a digitális rögzítésnek és visszajátsztásnak köszönhetően, egyedül a hangminőség jelent korlátot.

Formátumuk többféle lehet: MIDI, AMR, MMF, RNG, WAV, WVE, WB-AMR, AU, MIDI, AAC, RMF, MP3, MP4.

Kiegészítheti vagy helyettesítheti vibrálás a csengőhangot, ez például zajos környezetben lehet hasznos.

Népszerűek különféle könnyűzenei slágerek is csengőhangként. Az amerikai Billboardnak külön slágerlistái vannak, amelyekre ez alapján kerülnek fel számok (Billboard Hot Ringtones, Billboard Hot Ringmasters). A Sony-BMG 2007 októberétől több ún. ringle-t is megjelentetett (a ringtone, azaz csengőhang és a single, azaz kislemez szavakból), ezek olyan CD kislemezek, melyeken a dal mellett szerepel egy kód a dal internetről letölthető csengőhangja megszerzéséhez.

 

Cseng

régi kínai fafúvóhangszer; alkatrészei voltak: egy kivájt lopótök, mely széltartó gyanánt szerepelt; alakú cső, mellyel a széltartóba levegőt fújtak; a tök nyílt végén 12-24 nyelvsíp volt alkalmazva, s ez utóbbiakat a nyugaton csakis a C.-ből ismerték meg, s később az orgonánál és fiszharmonikánál (harmonium) alkalmazták.

 

Vu Cseng-en

Vu Cseng-en (hagyományos kínai: 吳承恩; egyszerűsített kínai: 吴承恩; pinjin: Wú Chéng'ēn, Sanjang, 1500 körül – ?, 1582 körül) kínai író. Őt tartják az egyik leghíresebb klasszikus kínai regény, a Nyugati utazás szerzőjének.

Élete

1500 körül született Sanjangban, Csiangszu tartományban. Nagyapja, apja tanulmányi felügyelő volt, írásművészetéhez szükséges alapműveltséget a családtól kapta meg. Apja már nem jutott hivatalhoz, felesége selyemüzletét vezette. A család hanyatlására utal még, hogy elveszett a genealógiája, így Vu Cseng-en már nem tudta apja sírfeliratán felsorolni az ősöket. Már gyerekkorában kitűnt tehetségével, a környékbeli írástudók, mandarinok felfigyeltek rá, mint leendő pályatársra. Ennek köszönhette, hogy negyvennégy évesen sikerült letennie egy alsóbb fokú hivatali vizsgát, és tíz évi várakozás után egy kisebb hivatalhoz is jutott. Nem sokkal később, feltételezhetően az előmenetel kilátástalanságában, valamint a kora miatti megaláztatások miatt, anyja hajlott korára hivatkozva lemondott állásáról. Előtte és utána az írástudók szokásos életét élte. Tehetős barátok támogatása fejében klasszikus nyelven verseket írt, rokonaik számára sírfeliratokat készített, talán a nevükben műveket is írt. 1582 táján hunyt el.

A Nyugati utazás

Szerzőség

Őt tartják a Nyugati utazás (Hszi-ju-csi; hagyományos kínai: 西遊記; egyszerűsített kínai: 西游记; pinjin: Xī Yóu Jì) szerzőjének, feltehetően késő öregkorában írta. A regény szerzősége máig vitatott, első kiadásai még szerzőség feltüntetése nélkül születtek a 16. században, nevét először egy 17. századi helytörténeti munka kapcsolja a regényhez.

A regény forrásai

A regény valóságos eseményre épül: Hszüan-cang (történelmi személy, a kínai buddhizmus nagy alakja) elmélkedése közben arra az elhatározásra jutott (629-ben, a császár tilalma ellenére), hogy el kell mennie a buddhizmus szülőföldjére, Indiába, és eredetiben tanulmányozni a szent iratokat. Kalandos útjáról írt Nyugat országainak leírása címmel terjedelmes beszámolót, mely ma is fontos történeti forrás. Útja hírnevet és megbecsülést szerzett neki. A császár hivatalt ajánlott neki, valamint életrajzát felvették a Kiváló szerzetesek életrajzai gyűjteményébe.

Mivel az akkori Kínában nem volt szokás, hogy valaki elhagyja hazáját, alighanem már életében legendák születtek utazásáról. Kezdetben – valószínűleg szájhagyomány útján terjedő – történetét utcai mesemondók regélhették, amely az idők folyamán fokozatosan összetett mesefüzérré állt össze. Történetének első nyomtatásban megjelent formája a 16. századból ismert. Itt a szerzetes mellett már megjelent a majomkirály alakja is.

Érdekesség

  • A regényhez számos folytatás íródott, egyike – Tung Jüe Ami a Nyugati utazásból kimaradt című műve – együtt jelent meg magyarul az eredeti regény második kiadásával.
  • A Nyugati utazás ihlette a Dragon Ball című japán manga és anime sorozatot.

Magyar kiadások

  • Vu Cseng-en: Nyugati utazás avagy a majomkirály története. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1980. ISBN 963 07 2234 8 (Fordította, a jegyzeteket és az utószót írta Csongor Barnabás) 1. kötet, 2. kötet Forrás: wikipedia.hu

Csengettyű


Csengettyűk

A csengettyű templomi harangokkal azonos formájú, de kisebb méretű fémből öntött, ütővel ellátott, idiofon hangszer. A behangolt csengettyűsorozat zenei előadásra, dallamjátékra használható.

Amerikai és angol kézicsengettyűk

A hangolt kézicsengettyűk eredetileg a templomi harangozóknak készültek, akik a hangszer segítségével elhagyhatták a templomtornyokat és így megszabadultak a helyhez kötöttség hátrányaitól. Kivihették tudásukat, műveiket a templomokból, nem mellékesen, kényelmesen ülve adták elő darabjaikat, a rideg templomtornyoktól megszabadulva. A kézi csengettyűjáték elterjedésében nagy szerepet játszott a második világháború, mert a harcokban sok templom megsemmisült.

A kézicsengők a templomok harangjait képviselték, kezdetben 6 vagy 12 diatonikusan hangolt csengettyűvel. Az új hangszerrel emellett lehetővé vált, hogy egy kézben több csengettyűt tartson a harangjátékos, ezáltal több szólamú művek előadására is lehetőség nyílt. A több csengettyűvel való játék komoly szellemi kihívás, ezért a kézicsengővel történő játék sokkal több gyakorlást igényel.

A tengerentúlon igen népszerű csengettyűegyüttesek előbb az ún. angol csengettyűt (english handbell) használták, ami – neve ellenére – nem Nagy-Britanniából származik.

Az angol csengettyűk két alapvető jellemzője a különleges harangnyelv és a sajátos felhangok. Az angol csenegettyű harangnyelve egy irányban mozog előre-hátra, nem úgy, mint az iskolai csengőé, amely szabadon megütheti a harangot. Ugyanitt van egy kis rugó ami megtartja a harangnyelvet miután az megütötte a harangot, ezáltal az szabadon zenghet.

Az első felhang az angol csengettyűnél duodecima (12 hangnyi) távolságra van az alaphangtól (1 oktáv + tiszta kvint), míg a holland csengettyűnél ugyanez egy kis decima (1 oktáv + kis terc) vagy nagy decima (1 oktáv + nagy terc).

A gyártók minden csengettyű felhangjairól tájékoztatót adnak, mert különös figyelem szükséges ahhoz, hogy a felhangokkal együtt egy darab harmonikus egységet alkothasson. Minden előadónak sajátos módszere van a harmonikus felhangok kihangsúlyozására vagy elrejtésére, hogy ezzel bemutassák a csengettyűjáték egyedi hangzását.

Nagy-Britanniában megkülönböztetik az amerikai csengettyűt és az angol csengettyűt. Az angol csengettyűk a hagyományos bőrből készült harangnyelv-fejjel és fogantyúval készülnek, míg az amerikai csengettyűknél ehelyett modern anyagokat (műanyag, gumi) használnak, hogy ugyanazt a hangzást érjék el.

Magyar csengettyűk

A hangszer magyarországi története kb. 10 éves múltra tekint vissza. Az ötletet japán gyermekjátékok adták, ahol vaslemezből préselt színesre festett hangolt kis harangokkal segítik a gyermekek zenei nevelését. A magyar fejlesztés nem különbözik sokban japán társától, csupán pontosabb a hangolása és esztétikusabb kivitelben gyártják.

A magyar és angol csengettyűk közötti alapvető különbség érzékelhető a hangszerek árában (1 készlet angol csengettyű árából kb 30 szett magyar csengettyű vásárolható) és megszólalásában is. Míg az angol csengettyűk öntvény harangok, addig a magyar csegettyűket egy speciális acélötvözetből préselik, hangjuk csilingelőbb, ugyanakkor nagyjából egy hangerővel szólaltathatók meg (érzéketlenek a zenei dinamikára), s felépítésük is egy egyszerűbb iskolai csengőre hasonlít. Az angol csengettyűkkel már elérhető a halkabb és hangosabb csengettyűjáték váltakozása a harangok bonyolult felépítése következtében, ugyanakkor ez az árban és a csengő hangzásának másságában is megmutatkozik.

Csengettyűegyüttesek